A kínai kopasz kutya (chinese crested dog) két változatban fordul elô: a finom csontozatú, könnyebb „ôztípus” és a zömökebb, nehezebb csontozatú változat. Az 5,5 kg-os súlyhatárt azonban a legnehezebb egyedek sem léphetik át. A fajta lényegére a német név mutat rá a legjobban: „Chinesischer Schopfhund”. A jól fejlett „harisnyán” és a jelentôs farokzászlón túl ugyanis tekintélyes „frizurával”, üstökkel rendelkezik. A fülbojtok megengedettek, de nem kívánatosak. A fajta a kommunista jelszónak köszönhetôen – „A kutyák a levesesfazékba valók!” – hazájában kiveszett. Pedig ôsidôk óta tenyésztették két változatban is. A „templomi kutya” kb. 7 kg súlyú lehetett, koponyáját szôrbóbita, farkát bojt díszítette, lába majomlábszer? volt. A buddhista szerzetesek tenyésztették, óvták. Magatartásukból jóserej? válaszokat következtettek ki, s reumatikus eredet? betegségek gyógyításában is használták ôket. A legrégebbi leírások az 1200-as évekbôl maradtak ránk. Ezek szerint a fôrangúak körében „kicsiny lovaknak” is nevezett jószágok igen megbecsült, értékes lények voltak, s maguk is fôrangú életet éltek.