A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj. Ma már csak háziasított vagy háziasítottból visszavadult formáiban ismert. Legközelebbi rokona a vadló (Equus ferus). Egyes nézetek szerint a ló és a vadló egyazon faj, az Equus ferus eltérő alfajai. Ebben az esetben a ló fogalmát tágabban használhatjuk, amelybe beleértjük a vadlovat is, amelytől a háziasított alfajt a háziló névvel különböztethetjük meg (Equus ferus caballus).
A leggyakrabban használt méret a marmagasság, amit bottal vagy szalaggal mérhetünk. A mar (az állat hátán a lapocka fölött kidomborodó rész) magasságának lemérésével adhatjuk meg legmegfelelőbben a ló tényleges magasságát, hiszen a marmagasság a lehajtott és felemelt fejű lónál is ugyanakkora, míg az ennél magasabban található testrészek (fej, nyak) helyzete szinte folyamatosan változik.
A lónak több mint 300 fajtája ismert. Korábban Magyarország lótenyésztési nagyhatalomnak számított.
Néhány ismertebb fajta: angol telivér · andalúz ló · kisbéri félvér · lipicai · arab telivér · Camargue-i ló · Shetland-póni
Magyar fajták
Az első állami ménest II. József alapította Mezőhegyesen1784-ben. A világon egyedülálló módon itt négy magyar fajtát tenyésztettek ki: a nóniusz, mezőhegyesi félvér (furioso-north star), gidrán és az 1984-ben fajtaelismerést nyert mezőhegyesi sportló fajtákat. Mára Mezőhegyesen csak a nóniuszt és a mezőhegyesi sportlovat tenyésztik, a többi fajtát más ménesekbe szervezték át. (A mezőhegyesi sportló 1980-ban debütált a moszkvai olimpián, ahol a magyar csapat IV. helyezést ért el.) Kisbéren a hajdani Batthyány-birtok területén tenyésztették ki a Kisbéri félvér fajtát, gróf Szapáry JózsefGyőrhöz közeli bábolnapusztai birtokán pedig a Shagya-arabot.
Alapszínek
Fekete:
- A fedőszőre fekete,sörényével és farkával együtt.
- Nyári fekete: a fejen, a hason és a horpaszon a szőrzet sötétbarna, a hosszúszőrök (sörény, farok) feketék.
Pej:
- Sima pej: testén a szőrzet a barna különböző árnyalata, a sörény, a farok és a lábvégek feketék.
- Világos pej: szőre világosbarna, sárgás árnyalatú.
- Sötétpej: szőre egész sötétbarna, a has alján világosabb árnyalatú.
- Gesztenye pej: vöröses árnyalatú barna szőrzet, a hosszúszőrök és a lábvégek feketék
Sárga:
- Sok árnyalata van. A farok, a sörény lehet sötétebb vagy világosabb.
- Májsárga: a ló színe sötét mélysárga , a farok , sörény és a lábvégek hasonló színüek , vagy egy árnyalattal sötétebbek .mint a fedőszőr , fekete szőrszál sehol nem található .
- Palomino:a fedőszőrök aranysárgák , a farok és a sörény pedig szalmasárga , kívánatosabb a minél világosabb színű .
Kevert színek
Deres:
- Vércsederes: sárga fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
- Pejderes: barna fedőszőrbe fehér szőrszálak keverednek.
- Vasderes: a szürke fedőszőrzetbe fehér szőrszálak keverednek.
- Almásderes: a fehér színű szőrön kerek szürkés foltokat formáz a szőr színe.
Szürke: A fehér szőrű lovakat hívják szürkének, mert csikókorukban szürkén születnek és utána világosodnak ki, de bőrük szürke marad. Az igazi fehér lovat albínónak hívják, ők fehéren születnek és bőrük rózsaszín - szemük általában csókaszem.
- Szeplős- vagy legyesszürke: világosszürke alapon sötét, általában barna pettyes.
- Almásszürke: szőrében fekete és fehér kör alakú foltok vannak.
- Acélszürke: a ló fekete fedőszőrzetén át elővillannak a fehér szőrszálak.
Tarka:
- Sárgatarka: fehér szőr alapon sárga foltok
- Feketetarka: fehér szőr alapon fekete foltok
- Párductarka: a ló fehér szőrét barna vagy fekete foltok tarkítják.
- Pejtarka: fehér szőr alapon pej foltok
|